Regensburg klasszikus városképe a Szent Péter dómmal, a Kőhíddal, a hídtoronnyal és a sóraktárral.

Egészen messze, vissza, idögép nélkül.

Regensburgnak története van, Regensburg maga a történelem. Ahová nézünk: kökorszak és a kelták idöszakának leletei a múzeumban, római falmaradvány közvetlenül az útszélen, a korai bajor hercegség és Nagy Károly korszaka gyalogosan elérhetö földalatti járatokban láthatók.

Ehhez járulnak még hozzá a csodálatos építészeti remekmüvek a román koszaktól kezdve a klasszicizmusig, két évezred tanui, megkövesedett "okiratok". Egy "kö" valóban okirat: a római légió táborának a "Castra Regina"-nak alapító táblája, 179-ben, Marcus Aurelius császár idejében vésték.

A néhai Szabad Birodalmi Városon, Regensburgon keresztül vezetö körséta így a távoli multba vezetö sétává válik, idögép nélkül is.
Sightseeing egy réges-régi városban, középkori világvárosban. Azok számára is sok látnivaló akad, akiknek csak néhány órányi ideje van itt. Lapidáris, és mégis mély benyomást kelt a "Porta Praetoria", valamikor a római Castrum északi kapuja. Csaknem észrevehetetlen a római Sarmannina kis sírköve, pedig a kereszténység legrégebbi tanuja az Alpoktól északra.

Helyek, ahol valamikor a bajor hercegek és Nagy Károly-korabeli uralkodók székhelyei álltak. A városháza, annak ünnepi nagytermével, amely késöbb Birodalmi Nagyteremmé vált, a "Mindíg Érvénybenlévö Birodalmi Tanács" székhelyévé. Templomok, mindenek elött a gótikus dóm, patricius-paloták olasz behatás jeleivel. A csaknem 900 éves Köhíd, néhai világcsoda; valamilor Goethe is rajta keresztül érkezett a városba, és von Stein asszony számára a következöket jegyezte fel: "Ez a környék oly szép, kellett hogy egy várost csalogasson ide".